Ki hogyan beszl?
A cllv-clzattal.
A borbly-habozva.
A muzsikus-hangsllyal.
A kocsmros-hossz lre eresztve.
A kszrs-bizonyos llel.
Az ebtenyszt-kutyafuttban.
A lmpagyjtogat-vilgosan.
A folyamr-mint a vzfolys.
Az idjs-vsztjslan.
A tzolt-tzzel.
Az ednyes-mzosan.
A tolvaj-lopva.
A vadsz-vadakat mondd.
A vegysz-mar gnnyal.
A mosn-kezeit mosva.
A cukrsz-desen.
A kldnc-jelentsen.
A rab-zrkzottan.
A birkz-flvllrl.
A kocsis-magas bakrl.
A hkapar-hbe-hba.
A varrn-egymsba lti a szavakat.
A rszeg-ttovn.
A mhsz-mzesen.
A szab-szabatosan.
A fagylaltos-hidegen.
A kertsz-kertelve.
A vegetrinus-zldeket beszl.
A turista-tjszlssal.
A bvr-mly rtelemmel.
A szoprn-fennhangon.
A dajka-gyerekesen.
A szakcsn-velsen.
Andersen-messen.
A slydob-doblzik a szavakkal.
A ktr-tri a nyelvet.
Az veges-tltszan.
A remete-magban.
~~ .. ~~
Ki hogyan hal meg?
Az aratt lekaszlja a hall.
A hzmester beadja a kulcsot.
A vincellrre rkapljk a fldet.
A molnr lerli lett.
A szabnak elszakad lete fonala.
A pk megeszi kenyere javt.
A fuvarost Szentmihly lovra teszik.
A fldmvest elfldelik.
A kertsz a paradicsomba jut.
A harangoznak beharangoznak.
A portsnak megnylik a mennyorszg kapuja.
Az rsnak t az utols rja.
A kalauz elri az utols llomst.
A rvsz kikt az rkkvalsg partjn.
A lmpagyjtogatnak az rk vilgossg fnyesedik ki.
A sznsz letnik az let sznpadrl
Az r kezbl kihull a toll.
A muzsikusnak elszakad lete hrja.
A hajs boldogabb hazba evez.
A pnztros leszmol az lettel.
A bvr rkre elmerl az let tengerben.
A trombitsbl vgkpp kifogy a szusz.
Az vegesnek a szemei vegesednek meg.
A plyafelgyel bevgzi plyjt.
A koldus jobb letre szenderl.
A djbirkzt legyri a hall.
A hadbr megnyugszik bkben.
A lak rks otthonra lel.
A festmvsz eltt j vilg panormja trul fel.
A boldogtalan megboldogul.
A sketnek megszlal az utols harsona.
A hadvezren diadalt arat a hall.
A lghajsnak elszll a lelke.
A vegetrinus fbe harap.
A teherhordnak knny lesz a fld.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
