Eljött a szép nap, midőn a legjobb pi-
ros bor mellett köszöntöttünk és a boros kan-
nát két kézre fogva hangos rivalgással kívántunk Neked sok szépet, s örültünk, hogy élvezted életed boldog órait, de a kis fa-
kadó rózsa is csak egyszer virít és a Te tava-
szod is elhervad egyszer, s a régi jó du-
daszó hangja is ködbe vesz, és a nagy csavar-
gások boldog emléke már a múlté lesz. Valamennyien őszintén mondhatjuk, hogy sza-
porodó éveid bölcs férfivé tettek, s még sokáig aka-
runk a Te dicső napokat látott öreg fa-
ludban borozgatni és emlékezni elmúlt tava-
szodra.
(Most minden második "részletet" hagyjatok ki és úgy olvassátok el...) |