P�r �ve r�sztvettem egy gyorsolvas� tanfolyamon. Azt�n megkaptam a Reader's Digest-et mikrofilmen, de mire a mikrofilmolvas�t fel�ll�tott�k, �n m�r k�szen is voltam. De nem ez volt az egyetlen tanfolyam, amin voltam. A m�sik a gyorsv�rakoz�si tanfolyam volt. Most m�r t�z perc alatt tudok egy teljes �r�t v�rni.

Egyszer egy ember megk�rdezte az utc�n, hogy tudom-e h�ny �ra van. Mondtam, hogy "igen, de nem most." Egy�bk�nt egy �r�t k�sik az �r�m, �s nem tudom megjav�tani. �gyhogy a j�v� h�ten Londonba k�lt�z�m.

A m�ltkor, amikor a szekr�nyemet takar�tottam, tal�ltam egy �sz�felszerel�st, amit m�g �n magam k�sz�tettem, szivacsb�l. Eml�kszem, amikor egyszer haszn�ltam. Amikor kij�ttem a medenc�b�l, senki nem tudott �szni, am�g vissza nem mentem.

Mellesleg lebegtetni tudom a madarakat. De ez senkit nem �rdekel.

N�ha elgondolkozom azon, hogy milyen kicsi is a k�l�nbs�g a horg�sz�s, �s a k�z�tt, hogy a parton �llsz, �s �gy n�zel ki, mint egy h�lye. Meg azon, hogy mi lenne, ha a csomagokra nem az "Itt ny�lik" feliratot tenn�k, hanem valami olyasmit, hogy "Valahol m�shol ny�lik".

M�g valamit akartam. Hmmm. Elfelejtettem, hogy mi volt az. �ppen amn�zi�m �s deja vu �rz�sem van egyidej�leg. Mintha ezt m�r egyszer elfelejtettem volna. Az agy egy�bk�nt a legcsod�latosabb szerve az embernek. Elkezd m�k�dni abban a pillanatban, amikor reggel fel�bredsz, �s meg sem �ll, addig, am�g be nem �rsz dolgozni.