Beauty még mindig meredten néz vissza az iskolára a suli udvaráról , amikor hirtelen megjelenik a bejárati ajtóban az a kedves srác ... És Beauty ,mint egy üldözött gida , úgy pattan meg és suhan el az utcából ... Messze lakik , tényleg messze. Már 3 utcát végig loholt , most megáll , már nem bírja tovább... De valaki ... a nevét kiabálja, liheg ... de már itt van mögötte , és a kezét fogja!

- Miért? - hallja az ismerős hangot.

Hátranéz ... és maga előtt már csak egy kétségbe esett arcot lát.

- Ne haragudj , de sürgösen haza kell mennem! És minek rám pazarolnod az idődet , ha csak ennyi volt , amíg ismerhettél , hiszen hallottad ... nekem itt nincs jövőm!

Ez a kedves arc , már előzékenyen mosolyog ...

- Holnap ... kérlek ... gyere vissza ide, este ... sötétedéskor ... várni foglak.

A kéz , mely kezet szorít mostmár nincs többé ... megszűnt érződni Beauty karján.

És ez a jel , hogy Beauty most pillangó ... szállhat szabadon a szélnek , amerre az irányát adja ki neki. És az ő szele , most haza visz... az Anyjához!

10 perc múlva Beauty mögött csapódik az ajtó ... mindenki ott ül az asztalnál ... a rokonok ...

Tényleg , hiszen ma van ... a családi összejövetel  ,de vajon miért ilyen gyászos a hangulat , miért feszélyezi ez egyre jobban Beautyt ... ??! Vajon már tudják ... tudják , hogy Beauty esélytelen többé ... hogy nem sikerült neki!?

Anyja feláll odalép Beautyhoz és halkan csak ennyit szól:

- Menj , öltözz át valami kényelmesebbe ,  és gyere vissza ...

Anya hangja síró ... görcsös ... fájdalmas ... Beauty dobogása a lépcsőn most sokkal jelentéktelenebb , mint az itt uralkodó állapot , ez a szótlanság ... a halotti csönd. És még nem is sejti Beauty , hogy valóban mennyire igazi is ez a halotti gyászos csönd!

Mikor visszaér ... a rokonok most sem tisztelik meg figyelmükkel ... Letelepszik anyja mellé ... hiszen apja mellé nem tehetné , ő már nincs ... régen nincs ... Valójában létezik még , a képekről nevet vissza Beautyra ... de sírni már nem tudna vele ... nincs már ... Beauty szívében apja helyén űr honol... Ugyanakkor egyke gyermek , anyja egyetlen lánya ... már 15 éve!

Bolyong most céltudatlan tekintete a szobában ... és egyszer csak megakad az asztal közepén ...

Jegyek ... de csak 2!! Németországba ... Beauty kedvenc bandájának az utolsó , elvonuló koncertjére!

Nem érti ... szorong ... vajon ez az ajándéka lenne ... akkor nem is tudják , h nem nyert felvételt , és ezt szánták neki ...? A jó eredményért?? De akkor most hogyan mondja el? Nincs rá szó , sem alkalom ... És mi magyarázza ezt a feszületet ... aminek mostmár Beauty a középpontja ...

Ekkor nagynénje felszólal , Beautyhoz intéz beszédet , de a szoba többi hallgatója is ugyanúgy rátekint , mintha mind egyszemélyében lennének Beauty!

- Kicsim ... Beauty ... gondolom  már magad is észrevetted , hogy van itt valami a számodra valakitől...

Hangulata szomorú ... Ködös szavai mögött  ,azonban Beauty már sejti az árnyfelhőket!

- Gondolom te is tudod , h Édesanyád szülei megfogyadkoztak ,ahogyan tieid is ... Nagymamádat már régen nem láthattad ... nem él velünk ... Nagyapád ,aki itt maradt ... most őt is elszólította valaki tőlünk ... nem is akárki ... Beauty értsd meg , légy nagylány , kezeld ehhez méltóan a dolgokat. A nagypapád ajándéka amit itt látsz ... ő szánta neked ... Utolsó kívánságaként azt hagyta csupán ... ' Ne sírjon az a lány , menjen szórakozzék ... érezze jól magát!'  ... Ezért a család nevében kérünk , tegyél eképpen , elhunyt nagyapád akaratának nyomaként!

Beauty nem értett sok mindent. Hogyan is érthetné a XI. század gyermeke a felnőtteket ... képtelenség ... de egyet biztosan tudott ... Szépen lassan magára marad a világban ... És könnyei között fájdalmasan megértette!Nagyapja sincsen már!