Beauty már nagyon fáradt volt. Leült gondolkozni a Jamesszel töltött estén. Azonban a kimerültség nagy úr, és minden puszta akaraton felülkerekedik. Így hát álomba szenderült. Másnap...

"Hála Lisa levelének, reggel feszülten keltem. Azonnal rohantam le. Mit adj Isten Jessica-val is össze futottam ott lent. Elkapta a karom és vonszolt. Tudtam, hogy a képekhez visz. Útközben mindenféle személyzetis odakiáltott, hogy "Ez az Beauty, mutasd meg nekik! Űzd ki innen Mirandát!" [ Ekkor már kezdtem érteni a németet. Vagyis leginkább sejtettem! ] Nem ismertem Mirandát, de sejtettem ki ő. Hirtelen mindenki tudta a nevem. És egy emberként szurkoltak nekem. Mikor beértünk a konyhára újabb üdvrivalgás és hála özön halmozott el.

- Beauty, ezt nézd! - kiáltott oda nekem Lisa a tömegből.

     A képek hamar hozzám kerültek. Valóban félreérthetőek voltak... Pont mikor Jamesszel volt az a bizonyos "meglepetés", meg amikor felkapott, hogy nehogy elessek.  A képek láttán, csak egy kérdés forgott az eszemben.

- HOL VAN JAMES??? - kiáltottam rémültem...

A válasz egyhangúan érkezett elég sok embertől:

- Fent... Mirandával. - ez volt a hidegzuhany a forróság után, ami elöntött.

     Máris indultam fel. Egy figyelmeztető hangot még hallottam magam mögül Lisától:

- Vigyázz Mirandával, bár én nem féltelek Beauty. Vagány vagy!

     A másodikon volt a 104-es. Messziről hallottam egy rikoltozó német lányt. Miranda volt. Tudtam. Jamesszel ordiált. És ahogy fordultam a  folyósó végén, és megláttam egy szőke loknis hisztérikát a kezében a fotókkal Jamesszel, éreztem, hogy megtaláltam a veszély forrását. Annak a veszélyét, hogy egy kis kígyó tönkretegye életem legszebb nyaralását. A kedvenc bandámmal és Jamesszel.

- James! - kiáltottam már onnan, elég ingerülten. Miranda rám szegezte mérges tekintetét. Azt hiszem most jön az első találkozás!"

     Beauty a lányra figyelmet sem fordított, határozottan odalépett Jameshez, és így szólt:

- James... Ki csinálta ezeket a képeket? - Beauty hangja elcsuklott.

- Nem tudom, bár tudnám. Haragszol, Beauty? - James ártatlanabbul tudott nézni egy újszülöttnél is.

     Beauty nem tudott szólni. Akart, de nem jött hang a torkából. Sarkon fordult és elment. Miranda azonban ezt nem hagyta. Utánament, és leteremtette íly módon:

~ Mik ezek a képek, mi kislány? Mit képzelsz, ki vagy te, hogy idejössz és belerondítassz a kapcsolatunkba?

     James készült volna visszafogni Mirandát, de Beautynak sem kellett több.

~ Na ide figyelj kisanyám. Ha valamit tudni akarsz, kérdezd a barátodat. Rólam meg kopj le! - és ezzel elviharzott. Fülében már csak James utolsó szavai csengtek:

- Beauty, ő nem a barátnőm! És különben is... mikor tanultál te meg ilyen jól németül? - James kétségbeesett. Beauty után szaladt.

    Beauty elindult kifele a szállodából. Útközben belefutott Lisába.

- Beauty, mi a gond? - Lisa aggódó arca köszönt vissza, mikor Beauty felnézett. Először láthatta, hogy Lisa nem mosolyog, amikor beszélget valakivel. Szörnyű érzés volt ez is. Beautynak eszébe juttatott minden szörnyűséget. Beauty nem szokott sírni. Most mégis megtette. Kiszaladt a szállodából. Útnak újtára lépett, s többet vissza sem fordult. Minden eszébe jutott. Anyu, Danielle, Nagypapa... JAMES!

     Egy szökőkútnál állt meg. Csoda szép volt. Kolosszális, hatalmas, óriási. Nagyon tetszett neki. Csak mélázva nézte. A gondolatai messze szálltak. Nagyon messze. Pompás idő volt. Napsütés, lágy szellő. Minden ami kellett egy kellemes nyári naphoz. Leült egy padra. Nem sokára mellé ült egy idős hölgy. Morzsákat kezdett szórni. A galambok csak úgy cikáztak felé. Egy kedves nő volt. Beauty méregette. Az asszony hamarosan kinyújtotta csukott markát Beauty felé. Szavak nélkül. Beauty tartotta a markát. Az öreg hölgy pedig morzsákat szórt a kezébe. Beauty becsukta markában az apró szemeket. Felállt a szökőkút peremére és hirtelen a feje fölé szórta szét a morzsákat. A galambok tátogva suhantak el Beauty körül. A velük érkező szellő belekapott Beauty hajába. Mikor már lehullottak a morzsák, a galambok tovább zsibongtak körülötte a földön is. Beautyt megbabonázta. Azonban egyszercsak meglátott a távolból egy ismerős alakot...

    Beauty rámosolygott a nénire. A néni viszonozta kedves gesztusát. Beauty fejet hajtott, majd megiramodott, és elszaladt. Az ismerős alak utána futott. Nem kevesebb, mint 10 percig kergetőztek Lipcse utcáin. Majd Beautyt utólérte az ismerős személy.

- Állj már meg, hallod?

- NEM!

- Csak hallgass meg. Egyáltalán miért haragszol rám? Tudod jól, hogy...

    De már nem tudta befejezni, Beauty modilja Új üzenetet jelzett. Beauty hamar előkapta mentőövként. Danielle volt az:

" Hogy hogy nem írsz soha? Én sokat gondolok rád. Már csak 5 nap és újra találkozunk, emlékszel? Nos... légy jó. Puszi Danielle!"

- Ki ez a Danielle? - James teljesen elszomorodott. Látszott az arcán, hogy sejti, hogy Beauty otthon, ahol ő él... Nincs egyedül

- Látod James? Neked is van... és nekem is... külön életem ennek az országnak a határain túl. Ez az, ami miatt nem tartozom magyarázattal. 1 napja ismerlek. Miért magyarázkodnék? - és ezzel szinte könnyes szemmel elfordult és elindult arra fele, amerre még ő sem tudta mi van. Tudta, hogy most megbántotta azt, aki mindenkinél kedvesebb volt vele. Soha életében nem találkozott ennyire udvarias és figyelmes emberrel. És most megbántotta. Ahelyett, hogy megbeszélték volna. Mihez kezd majd itt James nélkül? Nincs más, aki miatt ez az utazás szép lenne. De hoppá!

   ...Hiszen a koncert! Jesszus! 3 nap múlva van... Beauty első dolga, hogy ott hagyva Jamest visszarohan a Hotelba. Már messziről látja a gigantikus feliratot: TAHITI HOTEL***** !

    Beront a szobába és keresi azokat a régi cikkeket. Amiket magával hozott a bandáról. Azért izgul annyira, mert az énekesről köztudott, hogy sosem mutatta meg az arcát, mindig különböző maszkok mögé bújt. De ezen a koncerten más lesz. Most mindenki meglátja majd az énekest. Beauty nagyon izgul. Imádja ezt a bandát. És végre látni fogja az énekest. Álnevén MAKLERt. Így hívja magát. Beauty megtalál egy képet is a bandáról, amit régen is mindig nézegetett. Szent Ereklye. Azonban most valami más ezen a képen. Az énekesnek... valamennyi látszik az arcából. Úgy hasonlít valakire. Beauty tudja hogy ismeri valahonnan. De nem tudja ki lehet. Most még izgatottabb. Alig várja a koncert napját, ami egyre jobban közeledik. Egy tündér mese fog valóra válni. Beauty már csak amiatt is izgul, hiszen imád énekelni, és nagyon szépen is tud. És mindenki tudja, hogy az énekes minden koncerten felhív egy lányt a színpadra. Beautynak VIP jegye van előre. Sorban sem kell állnia. Be fogják előbb vinni. Találkozik a bandával. azonban ő is csak a koncert után láthatja az énekes arcát. Beautynak dobog a szíve. Minden nap azt kívánja, ő legyen az, akit felhívnak a színpadra.